Archive for the ‘Nincs kategorizálva’ Category
Az erdei villaépület együttes bekerült a Top 10 2012-es ház közé! Az Ásztai Bálint és Kovács Csaba építészek által tervezett épület a lista második helyére került. Ásztai Bálint pedig a TOP 10 fiatal építész válogatásba is bekerült a STOA Építészműteremmel!
A H.O.M.E. Magazin 2012 június-júliusi számában 3 oldalas interjú olvasható Ásztai Bálint építésszel többek között a FUGA-ban rendezett kiállítás és nemrég elnyert 2012-es Természetes kő-díj kapcsán. Az interjúban a villaépület-tervezés és a városépítészet közötti összefüggés mellett a hajómalom-kikötők, mint a menetrend-szerinti hajók lehetséges új budapesti állomásai is szóba kerültek. Az interjú szövege most már a honlapon is megtekinthető:
Ásztai Bálint a Kovács Csaba vezette NART építészcsapattal és a Ferik Tünde, Kéthelyi Márton településtervezőkkel közösen kiemelt megvételt kaptak a számos kizárást és publicitást kapott Puskás Ferenc Stadion tervezésére kiírt ötletpályázaton. A pályázathoz kapcsolódóan a csapat egy -tartalmi- kritikát tett közzé, mely ezen a linken olvasható az Építészfórum hasábjain. A Fórum honlapján a csapat pályázati anyaga is megtekinthető.
A Magyar Építész Kamara és a Magyar Kőszövetség „Természetes kő az építészetben 2012” díjra idén is közösen hirdette meg pályázatát. Az idei évben az Ásztai Bálint és KOVÁCS Csaba építészek, továbbá Göbölyös Kristóf és Tallián Anikó belsőépítészek által tervezett Dunántúli villaépület együttes kapta a díjat. A pályázat célja a természetes kő mint ősi, nemes és környezetbarát építőanyag hagyományos értékeinek felmutatása, a kő- időtálló voltának, értékadó szerepének, korszerű alkalmazásának bemutatása régi, vagy új környezetben/épületben, ill. a felhasználásának népszerűsítése, minél szélesebb körű elterjesztése volt.
A villaépületeknél a tervezés megkezdésekor a megrendelő egy mai, de ugyanakkor időtálló épületet kívánt felépíteni. Számunkra így egyértelműen adódott a természetes anyagok használata, ill. az időnek talán leginkább ellenálló építőanyagnak a kőnek, az egyik legtermészetesebb anygnak a használata. Az épület kőmunkáinak kivitelezésében több cég is szakmai tudásának javával járult hozzá. A belső kőmunkák, a külső természetes kő térburkolatok ill. a külső verde serpentino kőburkolatokat az AlakArt kft készítette, Kelecsényi Gergely szakmán túlmutató kreatív meglátásaival, ill. Szamosi József helyszíni művezetésével. A külső travertin burkolatokat pedig a Reneszánsz Kőfaragó zrt részéről Kovács Botond vezényelte. A mellékelt képek a díjról illusztrációk a tavalyi díj alapján!
Építészeti kamarakiállítás nyílt a FUGA Budapesti Építészeti Központ sorozatában Ásztai Bálint építész válogatott munkáiból “Munkaközi No.10 : min dolgozik jelenleg Ásztai Bálint ? ” címmel. A kiállítás megtekinthető 2012.február 29 és 2012 április 12-ike között a FUGA-ban, hétfõtõl szombatig 10 és 19 óra között. Cím: 1052 Budapest, Petõfi Sándor utca 5. A kiállításon az elmúlt 10 év projektjeiből vegyesen látható a válogatás, többek között a STOA Építészműteremben készített tervek is megtekinthetőek.
Időről-időre előkerül Budapest vízi tömegközlekedésének felélesztési ötlete. Ehhez kapcsolódva pedig szintén gyakran felmerül az a gondolat, hogy az új közlekedési járműveknek olyan egyedi, karakteres jellege lehetne, mint a velencei gondoláknak, a londoni emeletes buszoknak, vagy épp a sárga taxiknak New Yorkban. Identitást teremteni azonban nagyon nehéz, legtöbbször magától alakult ki egy-egy ilyen ikonikus város-specifikus rendszer nem tervezőasztalon született kreálmány, hanem örökség… A vízi tömegközlekedés nemrégiben újra napirendre került, ennek kapcsán vált érdekessé egy korábbi tervünk, melyet Ásztai Bálint és Trummer Tamás készítettek.
A Budapest új jeleire kiírt pályázaton mi egy hely-specifikus, történeti időből származó budapesti általunk jelképszerűnek felfedezett elemet szerettünk volna visszaállítani, olyat, melynek átgondolásával, maivá formálásával lehet alkotni egy olyan erős jelet, mely méltó párja lehetne az iménti nemzetközi felsorolásnak.
A javaslatunkkal a vízparti fejlesztések blog számolt be nemrég, melyet az index.hu is átvett.
2011-ben is megrendezésre került a V4 családi ház kiállítás. A kiállításon a Visegrádi Négyek (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) legújabb villaépületei kerülnek bemutatásra. Az itthoni pályázatra már megépült épületekkel lehetett nevezni, ill. e mellett automatikusan indulnak az év elején lebonyolított Év Háza pályázat résztvevői is. A két pályázatra beérkező épületekből a szakmai zsűri minden évben 10-et választ ki. Az idei évben a 10 közé 2 épület is bekerült, melyet 2007-2009ben ÁSZTAI BÁLINT és KOVÁCS CSABA terveztek. (A teljes szakági és tervezői lista a linkekre klikkelve érhető el). A kiállítás az Év háza díjátadóval egy időben nyílt meg Budapesten, a MÉSZ székházának Kós Károly termében, majd utazik tovább a többi országba. A 10 kiválasztott épület és építészei:
A British Council égisze alatt, az ember a városban alapítvány szervezésében került megrendezésre a Művészettel a közterekért és a városfejlesztését workshop, a Lánchíd 19 design hotelben. Ennek keretében került sor egy”művészeti” kerekasztal beszélgetésre, ahol a kortárs köztéri művészet és befogadása Magyarországon, a művészet hatása a városfejlesztésre volt a téma. A meghívás a Szabadság téri interaktív szökőkút kapcsán érkezett. A kerekasztal résztvevői Ásztai Bálint, Kovács Csaba, Rákossy Péter, Sípos Marica, Ocztos István és Orosz István voltak, a moderátor Kovács Dániel (hg.hu).
Bővebb információ a Városfigyelő áprilisi számában olvasható. A fotókat Glódi Balázs készítette
Ásztai Bálint kapta a 2010 évi Reitter Ferenc díjat az interaktív szökőkút tervezésért Kovács Csabával közösen. A 2001-ben a Főváros által újjáalapított díjat jelenleg az V. kerületi Önkormányzat Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága a kerület építészeti arculatának kialakításában, az épített környezet védelmében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és közösségek elismeréseként adja.
120nm-es családi ház a Dunakanyarban
Az építészetről gyakran halhatjuk, hogy nem más, mint maga a megfagyott muzsika. Édesanyám, testvérem klasszikus zenész, jómagam 6 év zongora és 8 év szaxofon után lettem építész és ebben a feladatban a zenei “pályán” szerzett tapasztalataimra is szükségem volt. A tervezés folyamán végig a régi hagyományos tömegek és formák mai nyelvre történő átírása járt a szemem előtt. A feladat elég összetett volt. A tervezés folyamán a “bartóki utat” próbáltam követni, azt a szellemet ahogyan ő a “magyaros “pentatonokat öltöztette fel a korszellemnek megfelelő összetett hangzatokkal, ugyan így próbáltam a hagyományos építészeti arányokat (magastetők, léptékek) összeszőni a lapostetős és mai formanyelvet követő építészeti elemekkel. Véleményem szerint a ma újfent előtérbe került, bauhausból származó formanyelv bizonyos keretek között bőségesen gazdagítható akár hagyományos építészeti idézetekkel is. Eklektikus korban élünk (Remixek & Mush-upok), mikor a régi elemek és eszközök megtartása érték, nem dobunk ki valamit az ablakon csak azért mert használt. .A hagyományos építészeti elemek – mint például egy lugas, vagy veranda- pedig sokszor ma is éppen olyan hasznos kiegészítő eszközei lehetnek a háznak, mint egykor, sőt a környezettudatos építészet korában ezeknek az elemeknek az újragondolására hatványozottan szükségünk van. Ez a családi ház terv többek között erre is egy kísérlet volt.
A 2009 őszén Ásztai Bálint által tervezett modern villaépület várhatóan jövő évben kerül befejezésre. Jelenleg szerkezetkészen áll. Látványtervek és további leírás a házról itt.
Tervezés: 2007-2009
Átadás: 2010. március hó
Alkotók: Ásztai Bálint (projektvezető építész, társtervező), Kovács Csaba (építész vezetőtervező, generáltervezés: ArtFront kft.), Kelecsényi Gergely (generálkivitelező,tervező) Cselovszki Zoltán (főépítész)
“SOHA NEM ÉPÜLT ILYEN VICCES DOLOG PESTEN
…nem tudjuk késlelteni a poént: rögtön az első métereken megtaláltuk a Budapesten a rendszerváltás óta épült harmadik legjobb köztéri építményt a Gödör és a Millenáris park mellett. És a háromból messze ez a legviccesebb. Konkrétan interaktív szökőkút ez, ami a legkomorabb, legöltönyösebb járókelőből is előcsalogatja a gyereket. Úgy mentünk oda, mint közepesen megfáradt, barázdált arcú férfiak, és 3 perc múlva, miután egy öreg nénit meglesve rájöttünk a kút működésének nyitjára, úgy folytattuk, mint két különösen sikeres zsidó, akik a Nagy Példaképpel szemben bármikor ketté tudják választani a vizeket…” részlet az INDEX címlapjáról (2010.április 01.), kritika: Földes András, Szily László
2010 március 27. Az Interaktív Szökőkút működés közben (forrás:youtube)
*
LEíRÁSOK A SZÖKŐKÚTRÓL, FOTÓK AZ ÁTADÁSRÓL…
360°-os bejárható, forgatható PANORÁMAKÉP a Panoblog honlapján (forrásoldal)
További VIDEÓK az átadásról, megnyitóbeszédekről, nyitótáncról és a szökőkútról működés közben.
“KINN IS VAGYOK, BENN IS VAGYOK ” Vezércikk az ÉpítészFórumon 2010.március hó 26-án
Érvek és ellenérvek a félpucéron fürdöző gyerekekről a jobbklikk.hu-n
Tervezés: 2007-2009 ( átadás: 2010 március hó 26.)
Alkotók: Ásztai Bálint (projektvezető építész, társtervező), Kovács Csaba (építész vezetőtervező, generáltervezés: ArtFront kft.), Kelecsényi Gergely (generálkivitelező,tervező) Cselovszki Zoltán (főépítész) …
Nemrégiben átadták a Szabadság téren épült interaktív szökőkút első ütemét. A projekt lényege egy vízfallal körbehatárolt térrész, vízkocka létrehozása. Így Magyarország egyik legurbanizáltabb környezetében, a belváros közepén belépve a szökőkút által lehatárolt térbe kiléphetünk a természetbe…
A habosított vízfal gondoskodik róla, hogy teljesen ki tudjunk szakadni a szokásos városi közegből, és helyette egy teljesen szokatlan szituációba, más környezetbe kerüljünk. A szökőkútba jutás interaktív eszközökkel történik. A burkolatba érzékelők vannak elhelyezve, ezek irányítják a vízfúvókákat. A burkolaton közlekedve a víz” szétnyílik” előttünk, és így száraz lábbal kelhetünk át a vízfalon!
Cikk az Építészfórumon a Szökőkút átadásához kapcsolódóan.
Videó a főépítész és a polgármester úr ismertetőjéről 2010.02.17-én.
A 2009 .év eleji pályázat tárgya a Katyn-i erdőben történt mészárlás emlékműve volt. Pályamunka a felszínben heget okozó, megtorzított, széttépett ötágú csillaggal próbálja kifejezni a borzalmat amit a kommunista rezsim 50 éven át próbált a szőnyeg alá söpörni…
Ásztai Bálint
Tervezés: 2007-2009 (várható átadás: 2010 március -április)
Építész alkotó tervezők: Kovács Csaba (vezető tervező, generáltervezés: ArtFront kft.), Ásztai Bálint (projektvezető építész, társtervező),
Hamarosan átadják a Szabadság téren épülő interaktív szökőkutat. A projekt lényege egy interaktív vízfallal körbehatárolt térrész, vízkocka létrehozása. Így Magyarország egyik legurbanizáltabb környezetében, a belváros közepén belépve a szökőkút által lehatárolt térbe kiléphetünk a természetbe…
A habosított vízfal gondoskodik róla, hogy teljesen ki tudjunk szakadni a szokásos városi közegből, és helyette egy teljesen szokatlan szituációba, közegbe kerüljünk. A szökőkútba jutás interaktív módon történik. A burkolatba érzékelők vannak elhelyezve, ezek irányítják a vízfúvókákat. A burkolaton közlekedve a víz” szétnyílik” előttünk, és így száraz lábbal kelhetünk át a vízfalon!
Ásztai Bálint
Cikk az ÉPítészfórumon a Szökőkút átadásához kapcsolódóan.
Videó a főépítész és a polgármester úr ismertetőjéről 2010.02.17-én.
vezető tervező: Kovács Csaba
projektvezető társtervező építész: Ásztai Bálint
építész munkatárs: Molnárka Gergely
szakági tervezők:
Dr. Hegyi Dezső, statikus tervező
Karlócai Péter, vízgépészeti tervező
Hillier István, elektromos tervező
Bolner Miklós, érzékelés-vezérlés technika
Haász Ferenc, Világítástechnika
Molnár Péter, külső közmű tervező
Horváth Jenő, külső közmű tervező
Kalászi Hajnalka, projekt koordinátor
Szamosi József, építésvezető
generáltervező: Art Front Építész, Belsőépítész Műterem Kft.
tervezés éve: 2007-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
építtető: Belváros – Lipótváros Budapest V. kerület Önkormányzata
generálkivitelező: Szabadság tér PA konzorcium, Alakart Kft.
A 2006-ban készült pályázat a Szentendre szívében fekvő római kori romok rekonstrukciójáról, ill. az új múzeumépület együttes kialakításáról szólt. Mi figyelembe véve a városi szövetet, nem egy nagy tömeget képzeltünk el a hangulatos kisváros közepére, hanem egy új teret és az azok köré szerveződő szentendrei léptéket követő épületeket. A régi római tárbort nem kívántuk művi módon rekonstruálni viszont a pusztán alaprajzi struktúrák bemutatásában sem hittünk, ezért kortárs kertépítészeti eszközök segítségével próbáltuk megjeleníteni az erődöt, ahol a barakkok és épületek helyeire különböző hangulatú zöld udvarok kerülnének, bukszusból, cserjékből és egyéb növényarchitectúrából… A terv nagyon kiélezett, szoros versenyben végül második helyezést ért el, állítólag a zsűrizés igen hevesen zajlott, a meghívott külföldi zsűritag is a mi pályamunkánkat látta leginkább Szentendrére illőnek. A pályázatot a 2006ban az ArtFront kft-ben Ásztai Bálint, Bakó Attila, Bujdosó Ildikó, Trummer Tamás, Kovács Csaba készítette. Read more
A nagy érdeklődés között megrendezett nemzetközi tervpályázaton III.díjat értünk el.A tervezés az ArtFront irodájában Kovács Csabával közösen folyt. A teljes alkotói csapat: Ásztai Bálint, Bakó Attila, Barcza Dániel, Bartha István, Cseh Kálmán, Cselovszki Zoltán, Göbölyös Kristóf, Kelecsényi Gergely, Kovács Csaba, dr. Ferkai András
Részletes bírálat
A pályamű a teljes területre vonatkozó javaslatát a déli és az északi belváros újraegyesítésének rendeli alá.
Legfontosabb teendőként a Ferenciek tere – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út bizonyos szakaszának gyalogos vagy korlátozott forgalmúvá tételén keresztül, a jelenleg igen erős közúti forgalommal szétszakított Belváros újraegyesítését jelöli meg. Itt a közúti forgalmat leviszi szint alá, és csak a Rókus Kórháznál engedi a felszínre. A Belváros egyéb területei forgalmi rendjének és térkapcsolatainak javaslata is tartalmaz figyelemre méltó gondolatokat: pl. a Gresham előtt megszünteti a gépjárműforgalmat, a villamosközlekedést a Károly körúton meghosszabbítja a Nyugati pályaudvarig és a Kossuth Lajos utcára is új viszonylatot javasol.
A Duna-part környezetében is előremutató javaslatokat fogalmaz meg: pl. a Belgrád rakparton a nemzetközi hajókikötőnél új korzót, ami jó gondolat, de ugyanitt nem reális a meglévő Duna-meder űrszelvényének csökkentése.
A belvárosi részen általában már korábban megfogalmazott megoldásokat tartalmaz a pályamű, ezeket kedvezően továbbfejleszti. Megoldásai jók, mértéktartóan nagyvonalúak. A kiemelt terület kapcsolati és forgalmi rendszere végiggondolt, a „Gödör” fedett zöld térként való kialakítása felvethető, de nem szerencsés javaslat.
A pályamű a Károly körúti utcavonalon egy oszlopokkal alátámasztott lapostetővel összefogott, játékos épülettömegekből álló beépítést javasol. A beépítés városképi szempontból vitatható, de markánsan újszerű, könnyed tömegformákat eredményez. A mai körúti épületmagassághoz igazodó fedett oszlopsor hangsúlyos elem, az egyes funkcióknak és egy pálmaháznak is helyet adó szoliter épületkubusok ez alatt helyezkednek el. A széttagolt épületek használata az alaprajzokból ítélve nehézkesnek tűnik. A Tűzoltóság helyére a Közmunka Tanács részére tervezett épület kiemelendő fontosságú gondolat.
A Városháza udvarainak és földszinti tereinek közösségi funkcióra való igénybevétele jó gondolat. A keresztszárny előtt nagyvonalú belső teret alakít ki. A keresztszárny vegyes beépítésének helyére tervezett fogadó épület – az átellenes épülettömeggel összhangban álló építészeti hangvétele – kedvező. A keresztszárny átépítése elfogadható, javasolt funkciója, hogy a Városháza új, tér felőli fogadóépülete legyen, kifejezetten szerencsés, bár építészeti arculata további finomításra szorul. Ezzel kapcsolatosan a pályamű javaslatot tesz az épületkomplexum használatának újragondolására, jóllehet ez a pályázatnak nem volt célja.
A tervet átgondoltság és a különféle funkciók világos szétválasztásának igénye jellemzi.
